Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul
és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Esp
anya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam
Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában
(a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, v
alamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről
és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz
tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl
és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt.
A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.
A modern Spanyolország mai területén több nép is
letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak,
a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban,
több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám
uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt
fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény
királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól.
Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az
Újvilágot, amivel megalakította a világuraló
Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa
legerősebb államává, de a háborúk és más belső
gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század
közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát
Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban
alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba,
azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.
Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja.
Fővárosa Madrid.
A nép- és országnév eredete
A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS,
azaz kb. ’hispánka’, amely espaignol alakban került
a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba,
majd a többi (újlatin) nyelvbe.
Népesség
Bővebben: Spanyolok
Demográfia
2007-ben Spanyolország lakossága hivatalosan elérte a 45 millió főt (január 1-jén 45 116 894 fő [1]). Ebből 40 634 326 fő spanyol állapolgár, 4 482 568 fő bevándorló volt. Az állam népsűrűsége 87,8 fő/km², ami a többi nyugat-európai országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost, Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.
A 20. században Spanyolország lakosságának száma
megduplázódott, köszönhetően az 60-as és 70-es évek l
átványos demográfiai fellendülésnek.
Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) : .
-
Átlagos népsűrűség: 90 fő/km².
-
Népességnövekedési ráta: 0,09%.
-
Várható átlagos élettartam: 79 év.
-
Csecsemőhalandósági ráta: 4,8‰.
Etnikai megoszlás
Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán,
ugyanekkora része galíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek
vallja magát.
Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban
csapódik le. Spanyolország az Európai Unió belső migrációjának
is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a
latin-amerikaiak (1,5 millió), románok (1 millió)[2],
marokkóiak (576 000), britek (314 000), németek
(163 000), olaszok (134 000), bolgárok (121 000),
kínaiak (104 000), portugálok (100 000),
franciák (100 000), ukránok (70 000), lengyelek (61 000).
Nyelvek
Spanyolország nyelvei és dialektusai
██ Északi kasztíliai nyelvjárások ██ Déli kasztíliai nyelvjárások
██ Asztúriai–leóni dialektusok ██ Aragóniai dialektusok |
██ Katalán nyelv ██ Galiciai nyelv ██ Baszk nyelv ██ Okcitán nyelv (aráni) |
CASTELLANO – egy nyelv neve
Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás neve
ARAGONÉS – egy dialektus neve
Spanyolországban összesen öt különböző
nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait),
valamint két dialektust beszélnek.
A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél,
a kasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nem indoeurópai
eredetű baszk nyelv kivételével valamennyi nyelv és
dialektus a latin nyelvből származik. A spanyol államnyelv
mellett a katalán, a galiciai (amely tulajdonképpen portugál
nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját
autonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli
rokonságban lévő okcitán, amelynek gascon dialektusát
(spanyolországi sztenderdizált változata az aráni) a
Pireneusok Aran-völgyében beszélik. Az asztúriai és
az aragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban lévő középkori
dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben
Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami
védelemben részesül,
azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.
Közlekedés
-
Közúthálózata:
a spanyol közútak hossza 2003-ban
666 300 km volt. Az autópályák hossza
kb. 3000 km, főleg az északi területek é
s a Földközi-tenger partja rendelkezik kiépült pályarendszerrel.
-
Vasúti hálózata: a
sínek hossza 14 400 km (2004)
, részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. 1992-ben elkészült a Madrid-Sevilla között közlekedő nagysebességű vasút (AVE), jelenleg építés alatt áll a Madrid-Barcelona közötti szakasz. Lásd még: RENFE
-
Vizi közlekedés:
19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).
-
Légi közlekedés:
az országban 93 repülőtér van. A nemzetközi légi közlekedésben a legfőbb szerepet Madrid és Barcelona
repülőterei töltik be. További nemzetközi repterek: Málaga, Alicante, Palma de Mallorca, Las Palmas, Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife – a
turizmusban fontosak. Santiago de Compostela és Sevilla repülőterei is nagy forgalmat bonyolítanak le.
Kultúra
Művészetek
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.