Petruss. Oldala <3

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul 

és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Esp

anya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam

 Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában 

(a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, v

alamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről 

és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz 

tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl 

és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt.

 A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

A modern Spanyolország mai területén több nép is

 letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak,

 a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, 

több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám 

uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt 

fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény 

királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. 

Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az

 Újvilágot, amivel megalakította a világuraló 

Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa 

legerősebb államává, de a háborúk és más belső 

gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század 

közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát 

Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban 

alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, 

azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.

Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. 

Fővárosa Madrid.

A nép- és országnév eredete

A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, 

azaz kb. ’hispánka’, amely espaignol alakban került 

a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, 

majd a többi (újlatin) nyelvbe. 

Népesség

 Bővebben: Spanyolok

Spanyolország népességének növekedése

Spanyolország nagyobb városai

Barcelona

Sevilla

Demográfia

2007-ben Spanyolország lakossága hivatalosan elérte a 45 millió főt (január 1-jén 45 116 894 fő [1]). Ebből 40 634 326 fő spanyol állapolgár, 4 482 568 fő bevándorló volt. Az állam népsűrűsége 87,8 fő/km², ami a többi nyugat-európai országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost, Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.

A 20. században Spanyolország lakosságának száma

 megduplázódott, köszönhetően az 60-as és 70-es évek l

átványos demográfiai fellendülésnek.

Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) : .

Etnikai megoszlás

Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán, 

ugyanekkora része galíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek

 vallja magát.

Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban

 csapódik le. Spanyolország az Európai Unió belső migrációjának

 is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a

 latin-amerikaiak (1,5 millió), románok (1 millió)[2], 

marokkóiak (576 000), britek (314 000), németek 

(163 000), olaszok (134 000), bolgárok (121 000), 

kínaiak (104 000), portugálok (100 000), 

franciák (100 000), ukránok (70 000), lengyelek (61 000).

Nyelvek

Spanyolország nyelvei és dialektusai 

██ Északi kasztíliai nyelvjárások

██ Déli kasztíliai nyelvjárások

██ Asztúriai–leóni dialektusok

██ Aragóniai dialektusok

██ Katalán nyelv

██ Galiciai nyelv

██ Baszk nyelv

██ Okcitán nyelv (aráni)

CASTELLANO – egy nyelv neve
Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás neve
ARAGONÉS – egy dialektus neve

Spanyolországban összesen öt különböző 

nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), 

valamint két dialektust beszélnek.

 A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél,

 a kasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nem indoeurópai 

eredetű baszk nyelv kivételével valamennyi nyelv és

 dialektus a latin nyelvből származik. A spanyol államnyelv

 mellett a katalán, a galiciai (amely tulajdonképpen portugál 

nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját

 autonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli

 rokonságban lévő okcitán, amelynek gascon dialektusát

 (spanyolországi sztenderdizált változata az aráni) a

 Pireneusok Aran-völgyében beszélik. Az asztúriai és

 az aragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban lévő középkori 

dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben

 Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami

 védelemben részesül, 

azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.

Közlekedés

Modern villamos Bilbaoban

• Vasúti hálózata: a

   sínek hossza 14 400 km (2004)

  , részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. 1992-ben elkészült a Madrid-Sevilla között közlekedő nagysebességű vasút (AVE), jelenleg építés alatt áll a Madrid-Barcelona közötti szakasz. Lásd még: RENFE 

• Vizi közlekedés: 

  19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004). 

• Légi közlekedés: 

  az országban 93 repülőtér van. A nemzetközi légi közlekedésben a legfőbb szerepet Madrid és Barcelona

   repülőterei töltik be. További nemzetközi repterek: Málaga, Alicante, Palma de Mallorca, Las Palmas, Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife – a 

  turizmusban fontosak. Santiago de Compostela és Sevilla repülőterei is nagy forgalmat bonyolítanak le. 

Kultúra

Antonio Gaudi: Sagrada familia

Művészetek

Miguel de Cervantes Saavedra

Pedro Almodóvar és Penélope Cruz